Ismertetők
magyar english deutsch français русский
Zenekari hangversenyek
Március 27.
Az MTA Roosevelt téri Díszterme, 19.30
Szabadi 50
Mendelssohn: e-moll hegedűverseny, op. 64
Sibelius: d-moll hegedűverseny, op. 47
Beethoven: C-dúr hármasverseny, op. 56
Vezényel: Hamar Zsolt
Közreműködik: Szabadi Vilmos – hegedű, Onczay Csaba – gordonka, Gulyás Márta – zongora, Pannon Filharmonikusok - Pécs
Hihetetlen, de igaz: Szabadi Vilmos 2009. március 10-én 50 éves lesz! Pedig mintha ma lett volna, hogy 1982-ben, majd 1983-ban két rangos hegedűversenyen első helyezést ért el, és arra is élénken emlékezhetünk még, hogy 1988-ban Sir Georg Solti és a Londoni Filharmonikusok meghívására Bartók 2. hegedűversenyét játszotta a londoni Royal Festival Hall Bartók Gálakoncertjén. A közönséget most nagy koncerttel ajándékozza meg, minden műsorszámban – híven eddigi pályájának szellemiségéhez – oroszlánrészt vállal. Mendelssohn népszerű hegedűversenyében és a nem kevésbé nyaktörő Sibelius-koncertben a klasszis virtuózzal, Beethoven hármasversenyében az elsőrangú kamaramuzsikussal, a partnereire érzékenyen reagáló zenésszel ünnepelhetünk együtt.

http://www.youtube.com/watch?v=EzEFwpMCQEA

http://www.szabadi.com/
Jegyár: 4000 Ft



Templomi koncertek
Március 27.
Budai Református Egyházközség, 20.00
Kiss Ferenc: Magyar Kancionálé – Genfi zsoltárok
Világzenei koncert Kálvin János emlékére
Közreműködik:
Bognár Szilvia – ének, Babos Károly – ütőhangszerek, Csörsz Rumen István – történeti hangszerek, ének, Huszár Mihály – nagybőgő, ének, Kiss Ferenc – brácsa, koboz, ének,Küttel Dávid – billentyű, harmonika, Szabó Zoltán – fúvós hangszerek, ének
"A XVI. század derekán a magyarság hitéletét is jelentősen megváltoztatta a reformáció tanainak gyors terjedése, így rövid idő alatt énekes kultúránk szerves részévé váltak a legszebb genfi zsoltárok is. A Kálvin nevével fémjelzett énekeskönyv számos darabja hamar napvilágot látott magyarul. Ezek a korabeli népnyelv fordulatait is mesterien alkalmazó fordítások a mohácsi katasztrófa után megrendült emberek számára bíztatást, hitet és reményt közvetítettek. Anyanyelvű költészetünk is óriási lendületet kapott tőlük, a kottanyomtatás feltalálása pedig a dallamok gyors terjedését tette lehetővé. Mindezek eredményeként a következő századok sorra termették a szebbnél szebb könyveket: pszaltériumokat, graduálokat, kancionálékat.
Az elmúlt négy és fél évszázad során a különböző protestáns felekezetek – részben a teológiai különbségek miatt – eltérően alakították a közös tőről sarjadt zenei repertoárjukat, de a genfi zsoltárok mindegyik alapját képezik ma is. A református magyar falusi ember vallási ünnepein azonban legalább ennyire fontos szerepet töltöttek be azok a népénekek vagy szentes énekek, melyek szerzői sok esetben ismeretlenek. Ezek ritka és rendkívül értékes elemeket őriztek meg a kultúrák egymásra rakódásának folyamatából. A melódiák variánsait, a harmonizációs gyakorlatokat és előadói tradíciókat tekintve éppúgy, mint a szövegeket illetően. A pentaton őssejttől a pszalmodizáló és gregorián zenei hagyományokon át a sajátos népi többszólamúságig csupa olyan szépséges dolgot, amiről az írásbeliség megfeledkezett.
Jómagam, akit több mint fél évszázada Debrecenben kereszteltek „vastagnyakú kálvinistának”, azon töprengtem a Kálvin évforduló közeledtén, hogy ez alkalomból fel kellene tárnunk a református gyülekezeti éneklés és a magyar népzene, a históriás ének és a régizene közötti rejtett, láthatatlan, de jól sejthető alagutakat. Járhatóvá és korszerűvé tenni azokat, fényesen kivilágítani. A zenetudomány izgalmas eredményeit megismertetni a laikus, zeneszerető közönséggel. Erre vállalkoztam hát a kilenc tételes vokális-kamarazenei mű megírásakor. A Magyar kancionálé előadása során fájdalmainkat és reményeinket osztjuk meg az égiekkel a költészet és muzsika közérthető nyelvén. Több évszázados zenei nyelvemlékeket megőrizve, de egyben meg is újítva azokat. A hagyományokat megőrizve és tiszteletben tartva, de az instrumentális hangzást korszerűsítve. A mai ember hit, közösség és összetartozás utáni vágyát szolgálva és azt erősítve.
Hála és köszönet mindazoknak, akik jóvoltából máig fennmaradhattak ezek a dalok: a nehéz sorsú falusi adatközlőknek, a sok-sok névtelen nótafának, a tudósoknak, kutatóknak, gyűjtőknek, a gyakran bujdosásra kényszerülő nyomdászoknak, papoknak, kántoroknak, tanítóknak és költőknek."
Kiss Ferenc
Jegyár: 3000 Ft



Nemzetközi Színházi Fesztivál
Március 27.
Nemzeti Színház, 19.00
A szentpétervári Maly Drama Theatre – Theatre of Europe vendégjátéka
Shakespeare: Lear király
Rendező: Lev Dogyin
„A nagy művek azért nagyok, mert magukban foglalják az emberi lét minden ellentmondását” – vallja Lev Dogyin, aki szerint a világirodalomban két olyan szerző van, aki képes egyszerre mélyen személyes és egyetemes perspektívákat adni a drámának: Csehov és Shakespeare. Dogyin életművében Shakespeare tragédiái 2006-ig várattak magukra, amikor is – a többéves Csehov-ciklus után – rögtön a Lear király rendezésével „debütált”. Az alapos elemzés és az aprólékos kidolgozás mestere ezúttal sem hazudtolta meg önmagát, ez a Lear egy több mint két és fél éves próbafolyamat eredménye.
„Általában úgy tartják, hogy egyetlen ember, Lear tragédiájáról van szó. Jómagam ezzel sosem értettem egyet, hiszen a szereplőket szigorú rendszer, a vérségi kötelék kölcsönös függősége tartja össze (...). De hogy lehet az, hogy egy ilyen nemes szívű apának ilyen rossz és hálátlan lányai legyenek? És ha az apa ennyire jó, nem lehet, hogy a lányai sem rosszak?” Lev Dogyin e köré az alapkérdés köré építi fel a Lear király – a fekete és a fehér árnyalataival játszó – színpadi világát.
Színházi előadás orosz nyelven, magyar feliratozással.
A Nemzeti Színházzal közös program.

Jegyárak: 4500, 3500, 2500, 1500, 1000 Ft




Nemzetközi Színházi Fesztivál
Március 27.
Nemzeti Színház - Kaszás Attila Terem, 19.00
Parti Nagy Lajos: A hét asszonya
SzépRóza-monológok
– ősbemutató
A hét nő: Csákányi Eszter
Rendező: Anger Zsolt
Díszlet: Khell Zsolt
Jelmez: Izsák Lili
Fény: Bányai Tamás
Produkciós asszisztens: Ranschburg Edit

A Kék Produkciós Iroda és az Orlai Produkciós Iroda közös előadása.
„Régóta foglalkoztat, hogy kéne írni Csákányi Eszternek egy egyszemélyes darabot, de pontosabb, ha színházi estének mondom, nagyjából másfél órás előadásnak, melyben hét nő szólal meg az ő hangján, az ő testén, színészetén keresztül. Párhuzamos sorsmonológok, helyzetek, és mondatok mindenekelőtt, újak és régiek (a cím például egy korábbi novellám címe, aminek hősnője e tervezett estének is fontos »szereplője« lesz). E hét nő persze egy nő s az egy persze hét és több. Ami összeköti őket, az egyrészt a nyelv, másrészt a színésznő maga, s persze a nagyon egyszerű »hordozható« tér, ahol-amelyben megtörténnek. Amúgy ez egy presszó-kocsma-kávéház tere, egy elnyűtt zongora körüli kicsi tér székkel, asztallal, alkalom a beszédre, emlékidézésre, kitárulkozásra, és persze a játékra. Megszólal a sikeres üzletasszony, a kézimunka-előrajzoló, a pecsenyesori pincérnő, a bárzenész, a villamoskalauznő és végül »maga« a színésznő – nem sorolom, az anyag, a nyers változat kész, persze még össze kell húzni elhangzó mondatokká, így nem tudhatom még pontosan, kik lesznek, kikké válnak, ha mint szerep megkapják mindhárom dimenziójukat. Tán ezért foglalkoztat ennyire, hogy megtudjam, Csákányin keresztül tudjam meg, kik is ők. Kik is vagyok én bennük?” Parti Nagy Lajos
A Nemzeti Színházzal közös program.

Jegyár: 2500 Ft






Ínyencségek
Március 27.
Thália Színház, 19.00
Szemianyuki –
Addams family orosz módra: komikus portré egy zizi családról
A szentpétervári Teatr Licedei vendégjátéka

A részleteket lásd a március 26-i előadásnál.
Az egész világ ismeri és érti őket
Manapság a Licedei Színház hírneve a populáris bohózat és a kortárs orosz pantomim különböző formáinak vitathatatlan és jól érzékelhető alkímiájára alapul, és a gyökerek a commedia dell’artehez nyúlnak vissza. Az összetevők közötti egyensúlyt okosan és dühös vakmerőséggel hozzák létre, ami nélkülözhetetlen a kegyetlen és maró humor pillanatainak megteremtéséhez, ami aztán dühben és szürreális képekben teljesedik ki.

http://www.youtube.com/watch?v=P-SuCWIfVU4
Jegyárak: 4000, 3000 Ft






Kiállítások
Március 27.
Műcsarnok
Mi Vida – Menny és pokol
A MUSAC gyűjtemény Budapesten
A spanyolországi Leonban található MUSAC Európa egyik legizgalmasabb XXI. századi nemzetközi kortárs művészeti gyűjtemény, amelynek anyagából rendezzük meg tavasszal azt a nagyszabású kiállítás, ami az élet szélsőségeivel foglalkozik. A világ különböző tájairól érkező 36 művész közel 100 munkáját bemutató grandiózus tárlat élet és művészet viszonyát vizsgálja.
Annak, amit látunk, köze van ahhoz, ahogyan élünk. S ez kulcs a művészet megértéséhez. A Műcsarnok egész épületét betöltő alkotások: rajzok, festmények, falfestmények, filmek, fotók, videómunkák, installációk két eltérő, a mindennapi élet érzéki, illetve szellemi vonatkozásait előtérbe helyező művészi felfogást állítanak szembe. Menny és pokol – a kortárs képzőművészet színe-java mediterrán szemmel.

Kurátorok: Dr. Petrányi Zsolt, Augustin Pérez Rubio

http://www.mucsarnok.hu/
Március 27. – május 17.

Nyitva tartás: hétfő: zárva, kedd-szerda: 10.00–18.00, csütörtök: 12.00–20.00, péntek–vasárnap: 10.00–18.00



Kiállítások
Március 27.
Bajor Gizi Színészmúzeum
Neves színházi események gyerekszemmel – Gyermekrajzi pályázatok kiállított művei
A művész helyett a gyerekek alkotó fantáziája kerül középpontba.
Az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet az elmúlt évek során múzeumpedagógiai tevékenységének meghatározó elemeként több ízben hirdetett rajzpályázatot budapesti gyerekek számára. A témák részben aktuális kiállításaikhoz kapcsolódtak, részben neves színházi eseményekre reflektáltak.

http://www.oszmi.hu/
Március 27. – június 27.

Nyitva tartás: hétfő-szerda: zárva, csütörtök-vasárnap: 14.00–18.00



Kiállítások
Március 27.
Bajor Gizi Színészmúzeum
Viktor Kronbauer színházi fotóművész képei
A megszületésekor elsősorban dokumentarista színházi fotó mára külön művészeti ággá nőtte ki magát. A méltatlanul a múzeumi érdeklődés perifériáján mozgó specifikusan színházi képek a fotós színházlátásáról, az előadás atmoszférájáról, illetve egy adott közösség színházi kultúrájáról is „tudósítanak”.
Kronbauer sajátos szemléletmódot tükröző képei, így nem „csak” színházi és nem „csak” fotós revelációk: egyedi műalkotások idéznek meg kiemelkedő – még a szakemberek túlnyomó többsége számára is részben ismeretlen – külföldi színházi pillanatokat.
A kiállítást kísérő szakmai beszélgetések, illetve múzeumpedagógiai foglalkozások elsődleges feladata, hogy felvessék a kortárs színházi fotózás alapvető kérdéseit, hogy minél szélesebb – mind korosztályi, mind társadalmi értelemben – rétegeket tudjon „megszólítani” a tárlat.

http://www.oszmi.hu/
Március 27. – június 27.

Nyitva tartás: hétfő-szerda: zárva, csütörtök-vasárnap: 14.00–18.00






Egyéb rendezvények
Március 27.
Millenáris Fogadó, 12.00
„Cseh csillagok a Millenárison”
Egész nap:
Cseh csillagok – kiállítás a cseh ipar zászlóshajóiról
Sörmesterek munkája – 7 ismert sörgyár mesteri termékei
Bemutatkozik a Czech Tourism

19.00
Jana Koubková Quartet
Közreműködik: Jana Koubková – ének; Ondřej Kabrna – zongora, akkordeon; Jan Keller – gordonka; Jan Červenka – ütőhangszerek
„Vendégünk Csehország”

A rendezvény március 27–29. között 12 órától éjfélig látogatható.

(Bővebb információ: 462-5066)





| Budapesti Tavaszi Fesztivál | Budapesti Őszi Fesztivál | Nyár a Lánchídon |
| lap tetejére | kezdőlap | jegyrendelés | magunkról | írjon nekünk! |

wapon: http://wap.fesztivalvaros.hu/